A 21. század eleje a változások időszakaként marad emlékezetes az autóipar számára. Soha ennyi dolog nem történt még, és a globális ipar ilyen rövid idő alatt nem változott meg. Ezt az évszázadot szilárdan a belsőégésű motorok és a családi szedánok mellett kezdtük, hogy aztán két évtizeddel később átálljunk a hibridekre, a SUV-kra és a teljesen elektromos modellekre. Mint mindig, a fejlődés néhány bátor és innovatív embernek köszönhető, akik úgy döntöttek, hogy továbbfejlesztik a meglévő technológiát és üzleti modellt. A Tesla az első ilyen példa. Egy hasonló vállalkozás azonban, amely vitathatatlanul jobb ötlettel és sokkal menőbb termékkel rendelkezett, mindig más sikerrel járt. Ez az autó a Fisker Karma, az egyik legjobb autótervező, Henrik Fisker agyszüleménye, és egy gyönyörű gép, amely jobbat érdemelt volna.
Henrik Fisker a BMW-nél, az Aston Martinnál és a Fordnál eltöltött, nagy nyilvánosságot kapott munkái után az autótervezés rocksztárja volt. A folyékony vonalvezetéséről és gyönyörű formáiról ismert férfi a 2000-es évek elején felismerte, hogy az iparág változni fog. 2007-ben megalapította a Fisker Automotive-ot, egy vadonatúj vállalatot, amely környezetbarát és technológiailag fejlett autók gyártásával foglalkozik. Az új vállalkozás befektetőinek megalapítása mellett Fisker elkezdte tökéletesíteni eredeti ötletét, amely egy alapvetően modern, páratlan úttartással és technológiával rendelkező sportos szedánról szólt. Henrik bölcsen döntött úgy, hogy nem egy teljesen új platformot, motort és rendszert választ, mert a fejlesztés sokba kerülne és évekig tartana. Ehelyett ipari kapcsolatai révén a GM E-Flex platformját, amely a Chevrolet Volt alapjait képezte, biztosította új autója alapjául.
Többéves fejlesztés, az amerikai energiaügyi minisztérium és más befektetők által nyújtott hitelek megszerzése után a Fisker Automotive készen állt első autóinak bemutatására. A Fisker Karma nevű, teljesen új és technológiailag fejlett járművet az autós sajtó és a vásárlóközönség nagy lelkesedéssel fogadta. A szemet gyönyörködtető dizájn, az alacsony sziluett, az izmos tartás és az egyedi formák már elsőre elárulták, hogy ez valami igazán különleges. A Karma úgy nézett ki, mint egy bemutatóautó, de valójában egy teljesen szériaérett modell volt.
A csábító karosszéria alatt rengeteg innovatív technológia rejlik. A főmotor a GM 2,0 literes, 260 lóerős turbófeltöltős motorja volt, amelyhez két villanymotor párosult a hátsó tengelyen. Egy 20,1 kWh-s akkumulátorcsomag táplálja a 120 kW-os (403 LE) villanymotorokat. Érdekes módon a nehéz akkumulátorok az autó közepén helyezkednek el, ami lehetővé teszi, hogy a Karma 2,4 tonnás súlya ellenére alacsony súlypontú és rendkívül jó úttartású legyen. A munka elve is eléggé egyedi volt. Az autó hatótávolsága kizárólag elektromos meghajtással körülbelül 50 mérföld volt. Amikor azonban az akkumulátorok lemerülnek, a vezető bekapcsolja a benzinmotort, amely az elektromos motorokat tápláló generátort hajtja. A Karma tehát egy benzin-elektromos hibrid volt, de nagy hangsúlyt fektetve az elektromos részre. Ez azonban nem volt minden, és a Karma alapfelszereltségéhez tartozott egy napelemes tető, amely segítette az akkumulátorok töltését, még ha a kapacitás viszonylag kicsi is volt. A tervezés egyik fő iránya az volt, hogy a Karma környezetbarát legyen. A belső térben a fapanelek újrahasznosított fából készültek, az ülések természetes szálakból és szövetből készültek, és a tervezők igyekeztek minél több újrahasznosított anyagot felhasználni. A Karma teljesítménye elég meggyőző volt: a 0-100 km/h-s sebességet kevesebb mint 6 másodperc alatt érte el, a végsebessége pedig 150 km/h volt.
A gyártásra kész prototípust 2010 végén mutatták be, a teljes sorozatgyártás 2011-ben kezdődik. A Fisker gyártási megállapodást kötött a Valmet Automotive vállalattal, ami azt jelentette, hogy az összes autót Finnországban gyártják, majd különböző piacokra exportálják. A Fisker már 2010 előtt elkezdte a megrendelések felvételét, és mire a gyártás megkezdődött volna, a vállalatnak már több mint 1300 megrendelése volt. Mint minden fejlett termék esetében, a gyártás megkezdése nehézségekbe ütközött, és 2011 közepére sikerült elérni a teljes gyártási szintet.
A problémák azonban itt kezdődtek. Először is, a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzdött. A Fisker a kormánytól és a befektetőktől kapott támogatást, akik közül az egyik a híres hollywoodi színész, Leonardo DiCaprio volt. Az amerikai kormány nem fizette ki a teljes összeget, így a Fisker pénzforgalmi problémákkal küzdött. Annak ellenére, hogy több mint 1300 ember fizetett előleget egy 100 000 dolláros Karmára, a problémák kezdtek gyűlni. Az első szállítások után a vállalat akkumulátorproblémákat tapasztalt, és visszahívásokat adott ki, sőt, az akkumulátorok tüze is problémát okozott. A Finnországból érkező szállítmány egyre drágább lett, sőt, a kikötőben várakozó hurrikánban több autó is tönkrement. A legnagyobb probléma azonban, amely a vállalatot elsüllyesztette, az volt, hogy 2012 novemberében csődbe ment az A123 Systems, az egyetlen akkumulátor-beszállító. Amikor ez megtörtént, a Fiskernek nem volt más választása, mint a gyártás leállítása, mivel a vállalat nem tudott gyorsan másik beszállítót találni. A gyártás mindössze két rövid éve alatt a Fisker valamivel több mint 2400 Karmát gyártott, amelyeket elsősorban az amerikai piacon értékesített.
Bár Henrik Fisker kénytelen volt elhagyni a nevét viselő céget, a Karma története még nem ért véget. 2016-ban megalakult a Karma Automotive, amely megvásárolta a formatervezés jogát, és némi sikerrel értékesített egy kissé módosított modellt. A kínai befektetők rájöttek, hogy milyen nagyszerű a formaterv és a koncepció az autó mögött, és úgy döntöttek, hogy befektetnek, és megtartják a modern, környezetvédelmi szempontból aggódó vásárlók számára. Ez mutatja, hogy Henrik elképzelése mennyire jó volt, és hogy ez az egyedülálló autó megérdemel még egy esélyt. A Fisker Karma nemcsak az autóipar víziójának úttörő kísérlete, hanem a hibrid korszak első klasszikus autója is.
